Huh.. De rég volt [VKP]-s poszt. De! Most újult erővel vágok neki ismét és az is segít, hogy könyves poszt következik. Igen bébik a világ legjobb témájánál robbanok vissza a dologba.
Kezdjük azzal, hogy nagyon vacilláltam két könyv között. Vagyis az egyik egy könyvsorozat, mégpedig a D.A.C.. Bármilyen furán is hangzik csak azért nem erről írok, mert a drágalátos google nem szándékozott nekem a teljes könyvsorozatról képet feldobni, nekem pedig nincs kedvem fényképezgetni. Szóval a mostani poszt témája a Mire jó a rosszfiú? című könyv lesz.
"Mi a közös Ashtonban és Lucában? A világon semmi. Igaz, gyerekkorukban elválaszthatatlan barátok voltak, de évek óta szóba sem állnak egymással. Lucából azóta agyontetovált rocker srác lett, aki tesz rá, mit gondolnak róla a menők a suliban, a lányt viszont egyedül a népszerűség érdekli. Amikor Ashton helye meginog a gimis tápláléklánc csúcsán, dühítő módon Lucára szorul, aki persze egyáltalán nincs oda az ötlettől, hogy kisegítse az elkényeztetett pomponlányt − pláne úgy, hogy a pasiját kell alakítania!
De ahogy egyre több időt töltenek együtt, és egyre több régi sérelmet tisztáznak, már nem az a kérdés, hogyan viseljék el egymást, hanem hogyan tartsák távol magukat (na meg a kezüket) a másiktól.
Talán mégis van bennük valami közös…"-szól a fülszöveg.
Nos ezt a könyvet 2015 nyarának elején sikeredett megkaparintanom és nagyon hamar ki is végeztem, mert egyszerűen imádtam, amit most úgy nem annyira értek, mert igen távol van egy Eleanor és Park-tól vagy épp egy Csillagainkban a hibá-tól. Mert ezek úgy romantikus regények, hogy romantikus regények és nem egy LOL sorozat kötete... Persze nem azt mondom, hogy borzalmas, de nem egy fantasztikus iromány. Viszont! Vannak benne olyan dolgok amik nagyon tetszenek még most is.
Az első ilyen, hogy váltott szemszögből íródott és nem az a könnyen idegesítővé válható módon! Nem úgy, hogy történik valami egyik szemszögből, majd ugyan azt a történést leírják még egyszer másik szemszögből. Nem! Itt kérem szépen fejezetenként cserélődik a szemszög a lány és fiú között, de a történet folyamatosan halad előre. Szóval igen! Gratulálok Komal Kant! Ez egy nagyszerű írásmód!
Rendben beteg vagyok, de a másik jó dolog benne a borítója... Csak rá kell nézni! Nekem azonnal elnyerte a tetszésemet. Tudom, tudom nem a borítóról ítéljük meg a könyvet, de csak úgy betévedtem a könyvesboltba és nem is volt épp kinézett könyv amit szívesen olvastam volna, ez meg elég jól nézett ki és felkeltette az érdeklődésemet.
És itt lett vége a jó dolgoknak. A történet úgy elmegy. Nem feltűnően fantasztikus, de nem is olyan rossz. Ez egy átlagos tini könyv. Van a "bad boy", aki nem is annyira bad boy. Van a menő lány, aki rájön, hogy nem kell neki a menőség, stb, stb.
Úristen! Csak ennyit tudok róla mondani, úgy, hogy ne lőjem le a lényeget.
Szóval, ha ennyi meggyőzött titeket olvassatok bele!
Kezdjük azzal, hogy nagyon vacilláltam két könyv között. Vagyis az egyik egy könyvsorozat, mégpedig a D.A.C.. Bármilyen furán is hangzik csak azért nem erről írok, mert a drágalátos google nem szándékozott nekem a teljes könyvsorozatról képet feldobni, nekem pedig nincs kedvem fényképezgetni. Szóval a mostani poszt témája a Mire jó a rosszfiú? című könyv lesz.
De ahogy egyre több időt töltenek együtt, és egyre több régi sérelmet tisztáznak, már nem az a kérdés, hogyan viseljék el egymást, hanem hogyan tartsák távol magukat (na meg a kezüket) a másiktól.
Talán mégis van bennük valami közös…"-szól a fülszöveg.
Nos ezt a könyvet 2015 nyarának elején sikeredett megkaparintanom és nagyon hamar ki is végeztem, mert egyszerűen imádtam, amit most úgy nem annyira értek, mert igen távol van egy Eleanor és Park-tól vagy épp egy Csillagainkban a hibá-tól. Mert ezek úgy romantikus regények, hogy romantikus regények és nem egy LOL sorozat kötete... Persze nem azt mondom, hogy borzalmas, de nem egy fantasztikus iromány. Viszont! Vannak benne olyan dolgok amik nagyon tetszenek még most is.
Az első ilyen, hogy váltott szemszögből íródott és nem az a könnyen idegesítővé válható módon! Nem úgy, hogy történik valami egyik szemszögből, majd ugyan azt a történést leírják még egyszer másik szemszögből. Nem! Itt kérem szépen fejezetenként cserélődik a szemszög a lány és fiú között, de a történet folyamatosan halad előre. Szóval igen! Gratulálok Komal Kant! Ez egy nagyszerű írásmód!
Rendben beteg vagyok, de a másik jó dolog benne a borítója... Csak rá kell nézni! Nekem azonnal elnyerte a tetszésemet. Tudom, tudom nem a borítóról ítéljük meg a könyvet, de csak úgy betévedtem a könyvesboltba és nem is volt épp kinézett könyv amit szívesen olvastam volna, ez meg elég jól nézett ki és felkeltette az érdeklődésemet.
És itt lett vége a jó dolgoknak. A történet úgy elmegy. Nem feltűnően fantasztikus, de nem is olyan rossz. Ez egy átlagos tini könyv. Van a "bad boy", aki nem is annyira bad boy. Van a menő lány, aki rájön, hogy nem kell neki a menőség, stb, stb.
Úristen! Csak ennyit tudok róla mondani, úgy, hogy ne lőjem le a lényeget.
Szóval, ha ennyi meggyőzött titeket olvassatok bele!
-Sonia
Szia! Egyik barátnőd mutatta nekem a blogod, és szépen el is olvasgattam a bejegyzéseket😊 Imádom az ilyen mindenes, hétköznapi blogokat, és ez is elnyerte a tetszésem😊 Kedvet is kaptam, hogy elolvassák a könyvet 😊❤️ Csak így tovább!😊❤️
VálaszTörlés